Szőlőültetvényekben a két legfőbb kárt kialakítani képes kórokozó, így a lisztharmat és a peronoszpóra ellen is eredményesen védekezhetünk a Vegesol eReS vegetációs időben történő többszöri felhasználásával.
A szőlőlisztharmat bár a fürtön a leggyakoribb, de levélen észlelhetjük elsőként az előfordulását, tünetét. Ha az áttelelt fertőzőanyag mennyisége megfelelő, és a fertőzés a rügyfakadás után nem sokkal, azaz korán bekövetkezik, akkor járványhelyzet alakulhat ki. El kell kerülni tehát az áttelelő képletek kialakulását már a nyár végén. Augusztus, szeptember hónapokban képződő kazmotéciumokat fejletlen állapotukban (sárga, vagy barna színűek) olajos kénnel megfelelően lehet gyéríteni. A szüret idejének figyelembevételével ebben is eredményes lehet a Vegesol eReS készítmény. Tavasszal, amint megtaláltuk az első tüneteket, ismét sikeresen védekezhetünk kontakt hatóanyagú készítménnyel, így a Vegesol eReS ekkor is jó választás.
A szőlő intenzív hajtásnövekedésének időszakában a kontakt készítmények felhasználása rövidebb permetezési fordulókkal (max. 7 nap) adhat megfelelő eredményt, illetve az időjárási helyzethez igazíthatjuk a kijuttatást. A Vegesol eReS erőssége a szabadalmaztatott formulációban rejlik, miszerint a különleges növényi olajtartalomnak köszönhetően lassított a lemosódása, így a hatóanyagok a hajnali harmatképződés, vagy eső hatására csak kis mértékben kopnak a növény felületéről. Ez a tulajdonság, azaz a jó esőállóság kiemeli a versenytárs termékek közül.
1. ábra. Vegesol eReS szőlőlisztharmat elleni hatékonysága a tünetek mértéke és gyakorisága szerint, három tavaszi kezelés után, levéltünetek alapján. (június eleji értékelés, 2017, Románia)
Az esőállóság egyértelműen megmutatkozik biológiai hatékonyságvizsgálatainkban is, hiszen éppen emiatt lehetséges, hogy a versenytárs készítményekhez képest jóval kevesebb hatóanyaggal is azonos biológiai hatást érünk el (1. ábra).
Az engedélyezettnél nagyobb dózis a fitotoxicitás tesztelése miatt szükséges; még a legnagyobb vizsgált dózisban sem jelentkezett a szőlőn fitotoxicitás. Ettől függetlenül a kijuttatás során legyünk körültekintőek, és 25 °C feletti léghőmérsékleten ne végezzünk kezelést.
A szőlőperonoszpóra járványos fellépésére ritkábban kell számítani, hiszen a betegség kialakulásához nem csak az előző termesztési periódusban képződött fertőző anyag mennyiségének és az áttelelés lehetőségének kell fennállnia, hanem a fürtök fogékony állapotában kialakuló kedvező időjárási körülmények is szükségszerűek.
A peronoszpóra legfontosabb fertőzési forrása a beteg levélmaradványok. Ha tavasszal a léghőmérséklet éjszaka sem csökken 10 °C alá, és legalább 10 mm csapadék hullik, akkor az áttelelő spórák fejlődésnek indulnak, és a talajhoz legközelebb lévő levelekre jutnak, ahol csíratömlőt fejlesztve a légzőnyílásokon behatolnak. A hőmérsékletfüggő lappangási időnek megfelelően 1-2 hét múlva megtalálhatjuk az első tüneteket. A peronoszpóra nagy mennyiségű fertőző anyaga nyári frontokkal is érkezhet nagy tömegben.
A növényvédelmi tevékenységgel meg kell akadályozni, hogy a levéllemezbe bejussanak a csírázó spórák. Amennyiben ezek gombaölő szerrel a növényi felületen találkoznak, akkor már a behatolásukat is megakadályoztuk, és nem kell később felszívódó készítménnyel az olajfoltokon bekövetkező sporulációt gátolni. A Vegesol eReS kiváló esőálló tulajdonsága révén sokáig a felületen marad és védi a növényt a peronoszpóra támadásától. A peronoszpóra csírázásához nélkülözhetetlen, csapadékos időjárás esetén az esőállóság kiemelt jelentőséget kell, hogy kapjon a szerválasztásban.
A Vegesol eReS formulációs előnye lehetővé teszi, hogy a versenytárs termékekhez képest jelentősen kevesebb hatóanyag felhasználásával azonos biológiai hatást eredményezzen (2. ábra). Így tehát a termékkel történő kezeléskor kisebb fémréz-mennyiség terheli az ültetvényt, továbbá sokszori (8x) felhasználással érjük csak el a megengedett rézkorlátot (4 kg/ha).
2. ábra. Vegesol eReS szőlőperonoszpóra elleni hatékonysága a tünetek mértéke és gyakorisága szerint, három tavaszi kezelés után, levéltünetek alapján. (június eleji értékelés, 2017, Románia)
Számos hatékonysági vizsgálatunk eredményeképpen bizton állítjuk, hogy a Vegesol eReS kéntartalma sem haszontalan a peronoszpóra elleni hatás kialakításában, hanem a kén mint szinergens fokozza a peronoszpóra elleni összhatást.