Az alábbi írásban egyes, Magyarországon különösen a kertészeti növénykultúrák növényvédelmében széleskörűen felhasznált növényvédő szerek (Buvicid K, Vegesol R, Vegesol eReS) formulációjának nagy hozzáadott értékéről, a formuláció mögött álló szabadalom lényegi elemeiről szeretnénk hírt adni, mindezt kísérletes munkával is alátámasztva.

A növényvédelemben egyre fontosabb szempont, hogy a felhasznált anyagok a kívánt hatás elérése mellett a legkisebb környezeti terhelést okozzák. Emiatt nagy a jelentősége annak, hogy a kijuttatott hatóanyagok felszívódását elősegítsük, illetve hatásukat elegendő ideig megőrizzük. Kijuttatás után ugyanis a növényvédő szereket a környezeti hatások gyakorta idő előtt hatástalanná teszik. Számos környezeti hatás közt ki kell emelni az eső általi lemosódást, a hidrolitikus folyamatokat és a fényhatást, ami nagymértékben rontja az elérni kívánt eredményt. Ez az oka annak, hogy napjainkban az adott hatóanyag primer tulajdonságai mellett felértékelődött a kolloidikai-, a fizikai- és kémiai fejlesztésekkel létrehozott formulációk szerepe.

Munkánk célja olyan növényvédő készítmény kifejlesztése volt, amely a levélfelületre vagy egyéb növényi felületre kijuttatva irreverzibilisen védőfilmmé alakul, ezáltal a hatóanyag hasznosulása, következésképpen a készítmény biológiai hatása javul. Az általunk kifejlesztett filmképző vivőanyagot tartalmazó növényvédőszer-család, illetve e szerek használata által a kijuttatás után kialakuló bevonatréteg egyik legfontosabb tulajdonsága a kontakt hatóanyagok hatástartamának növelése. Ugyanakkor a kialakuló filmréteg a felszívódó hatóanyagok penetrációját is elősegíti, szabályozva a hatóanyag leadást, miközben nem gátolja a növény anyagcsere folyamatait, például víz- és elektrolit- felvételét és -leadását, valamint a légzést.

A fenti célt száradó növényi olajokat tartalmazó vivőanyag alkalmazásával érjük el. Ennek hatására a növényvédő szer természeti (oxidatív) környezetben, azaz szabad levegőn polimerizáció következtében néhány óra alatt térhálós szerkezetű, szilárd halmazállapotú, de rugalmas filmmé alakul, ami fokozott növényvédő hatást eredményez. Tapadásfokozóként persze már hosszú ideje alkalmaznak különböző ásványolaj-származékokat, például paraffinolajokat és vazelinolajokat, de ezek környezetvédelmi szempontból egyre kevésbé elfogadhatók. Ráadásul ezek eső idején számottevő mértékben re-emulgeálódnak és lemosódnak, nem utolsó sorban környezeti hatásokra perzselődést is okozhatnak.

A kémiai növényvédelem során elterjedten alkalmazott, hatásnövelő, vagy hatásbiztonságot előidéző anyagok számos szerepet hivatottak betölteni a növényvédő szerekhez adagolva. Az adjuvánsok fontos tulajdonságának tekinthetjük a nedvesítő funkciót, azaz a vízbázisú (poláros) permetlé felületi feszültségének csökkentését, amivel a permetcseppek jobb szétterülését biztosítjuk a viaszos (apoláros), mirigyszőrökkel borított levélfelületen. A nedvesíthetőségen túl ugyanilyen jelentős tulajdonság a tapadásfokozás, vagy a hatóanyag párolgásának csökkentése is. A jelenleg forgalomban lévő adjuvánsok a fenti feladatokat ugyan jól elvégzik a kijuttatás során, de van egy hátrányos jellemzőjük is. Kipermetezésük és beszáradásuk után, amennyiben a levél felülete akár páralecsapódás, akár csapadék hatására újra nedvessé válik, akkor a levélen maradt adjuvánsok vizet kötnek meg, és ismételten oldatba lépnek, akárcsak a permetezés idején tették. Nagyobb mennyiségű csapadék hatására pedig lemosódnak a levélről, magukkal víve a vele együtt kijuttatott kontakt, vagy még fel nem szívódott hatóanyagokat. A permetezéskor tapasztalt kedvező hatásuk újranedvesedés esetén tehát éppen ellenkezőleg hat, kedvezőtlenné teszi ezen adjuvánsokat.

A száradóolaj-tartalmú növényvédő szereink a polimerizálódó adalékanyagnak köszönhetően a tapadásfokozás által több szempontból is előnyösek. A hatóanyag lemosódását lassítva lehetővé vált a versenytárs termékekhez képest kevesebb aktív hatóanyag felhasználásával is ugyanazt a biológiai hatást elérni. Ez egyúttal kisebb környezetterhelést is jelent. Továbbá az általunk alkalmazott filmképzés a környezeti oxigén hatására érzékeny hatóanyagok számára is javított védelmet nyújt, egyrészt a filmréteg takaró hatása és az ezzel lassított oxigénfelvétel által, másrészt a növényi olajok természetes antioxidáns hatása útján.

Összefoglalva tehát, a szabadalmaztatott formulációs többlet révén a készítményeinkkel jelentős hatékonyság- és hatástartam-növekedés érhető el. A következőkben két, a fenti tulajdonságokat jól demonstráló kísérleti eredményről szeretnénk beszámolni.

Az első hatóanyag-lemosódási kísérlet szabadföldi része 2020-ban, Pomázon történt. A Magyarországon leggyakrabban felhasznált, különféle formulációjú, réztartalmú gombaölő szerek kijuttatását és a levél-mintavételét GEP-minősítésű vizsgálóhely végezte, a hatóanyag-maradék mennyiségét pedig a Szent István Egyetem növényvédő szer analitikai laboratóriuma mérte.

A kukorica növények 5-7 leveles állapotban voltak a kezeléskor. A permetezés utáni két hétben összesen 25 mm csapadék hullott, illetve egyszeri alkalommal 14 mm esőztető öntözésben részesítettük a növényállományt. Több alkalommal történt mintavételezés és mérés, de itt csak az első és az utolsó mintavétel közötti hatóanyag-csökkenést szeretnénk bemutatni (1. ábra).

1. ábra: kezelés után 13 nappal levélen mért fémréz százalékos értéke a permetlé beszáradása után közvetlenül mért fémréz-mennyiség bázisán, 4 ismétlés átlagában (2020, Pomáz).

A Vegesol R termékkel történt kezelés után megtörtént a növény felületén a filmképződés, ami a hatóanyag kristályait védte a lemosódástól. A majdnem 40 mm csapadék és a környezet 2 héten át tartó egyéb hatásai jelentősen csökkentették a növény felületén lévő fémréz mennyiségét minden kezelésben, de egyértelműen a Vegesol R kezelése után maradt a legtöbb fémréz a növényen! A tapadásfokozás a versenytárs termékek között kimagasló volt a Vegesol R esetében. A növény faja a kísérlet szempontjából nem érdekes, hiszen a Vegesol R-ben lévő száradó olaj polimerizációja minden növényi felületen éppúgy végbemegy.

A másik hatóanyag-lemosódási kísérletet 2021-ben végeztük, viaszos levelű, tőlevélrózsás fejlettségi állapotú repceállományban. A szabadföldi részt ismét GEP-akkreditált vizsgálóhely végezte, míg a hatóanyag-maradékot akkreditált laboratórium mérte. A növényekre egyszeri alkalommal kijuttatott készítmények dózisát úgy állapítottuk meg, hogy fémréz mennyiség tekintetében (585 g/ha) egyenlőség legyen a Vegesol R, illetve a másik, rézhidroxid hatóanyagú, WG formulációjú, versenytárs termék között. A hatóanyag mérések beszáradás után, majd 5 és 11 nappal a kezelés után történtek (2. ábra).

2. ábra: fémréz tartalom levélen, 3 ismétlés átlagában, 0, 5 és 11 nappal a kezelés után egalizált fémréz kijuttatásával (2021, Harkány).

A szabadalmaztatott módszerrel nem csupán a hatóanyag csökkenését lehet mérsékelni, ahogyan azt az első vizsgálatban igazoltuk, de az olajos formuláció már a permetezés pillanatában is sokat tesz a hatóanyag megtapadásának fokozásáért. Másként: a megvásárolt hatóanyag a célhelyre kerül, nem csöpög le könnyen a talajra. Ha a filmréteg pedig beszárad, akkor a későbbi lemosódástól is véd. Így fordulhatott elő, hogy e második vizsgálatban a 11. napon a Vegesol R-rel kezelt növényeken még mindig ugyanannyi fémrezet detektálhattunk, mint a más formulációjú termék esetében közvetlenül beszáradás után (2. ábra).

A Vegesol R termék, ahogyan a BVN Növényvédő Kft. más olajos készítményei – formulációjuknak köszönhetően – kiemelkedő képességgel rendelkeznek a növényvédő szerek között. Így adunk környezetbarát, modern és hatékony készítményeket a gazdálkodók kezébe és örömére.

A szabadalom részletei (QR-kód): patentscope.wipo.int
(a szabadalom címe: Carriers for pesticides and process for forming adherent pesticide film)