Problémafelvetés:

Egyes növényvédő hatóanyagok növényi felvehetőségére a felhasználók úgy tekintenek, mint állandó tulajdonságra, és a termékek prospektusai sem ingatják meg ezt az elképzelést. Ugyanakkor nem árt tudatosítani magunkban, hogy a lokoszisztémikus (mélyhatású) és valódi szisztemikus (edénynyalábokban mozgó) hatóanyagoknak a növény levelének kültakaróján keresztüli beszívódása változó mértékű.

A hatóanyagok penetrációjának mértékét megváltoztathatja a levél viaszossága. Jól tudjuk ezt, amikor bizonyos gyomirtókkal nem végzünk kezelést nagy mennyiségű eső lehullása után néhány napig, a kultúrnövény védelme érdekében, amíg azon ismét kialakul a megfelelő mértékű viaszosság.

A vaxréteg (zsírsav-észterek – kutin) a nem kontakt rovar-, atka- és gombaölő szerek felhasználásakor csökkentheti az elérhető peszticid hatást. Ez különösen a rejtőzködő életmódú, vagy a permetszerrel nehezebben elérhető növényi részeken, esetleg a növény szöveteiben élő károsítók elleni védekezéskor okozhat hátrányt.

Az atkaölő készítményeink között nincs egyelőre felszívódó, szisztemizálódó tulajdonságú szer; a növényre jutva kontakt, vagy mélyhatású módon viselkednek. Mivel a takácsatka-félék leggyakrabban a levél fonáki, védettebb oldalán kezdik meg elszaporodásukat, ezért nagy kihívást jelent a permetezés során a permetlevet az atkák élőhelyére juttatni. Az atkaölők alkalmazásakor tehát kiemelten fontos a jó adjuváns kiválasztása. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján az olajtartalmú hatásfokozók terjedtek el, amikkel jelentős hatásfokozást végezhetünk.